Az ájurvéda gyógyászat India klasszikus orvostudománya, egy teljes gyógyító rendszer, melynek célja a testi, lelki és szellemi állapot javítása. Tulajdonképpen egy különleges életviteli program. Az Indiából származó terápia nevének jelentése “A hosszú élet tudása”. Alkalmazása nemcsak a betegségmegelőzés és a regeneráció területére korlátozódik, hanem a szépség- és a wellness terápiákban is egyre inkább használatos.

Az Ájurvéda India ősi orvostudománya. Kora kb. 5-6000 évre tehető. Összefoglaló feljegyzések i.sz.e. a V I- V. században jelentek meg. Az ájurvéda szó szanszkrit eredetű, jelentése: az élet tudománya (ájusz = élet, véda = tudomány). A mitológia szerint Brahmá hindu főistentől származik, aki a világ egyetlen teremtője, ő írta le a Védáknak nevezett hindu szent könyvekben. Az ókori bölcsek úgy vélték a Védák az egészség és a betegség titkait rejtik magukban. Gyökerei a Védákhoz tartozó Csaraka Szamhitá, Szushruta Szamhitá és a Vagbhata klasszikus írásokban találhatók, melyek már 2000 évvel a mikroszkóp felfedezése előtt magyarázták a test sejtekből való felépülését, felsoroltak több betegséget okozó organizmust, és már tartalmazták a plasztikai sebészet alapjait is. Ezek a művek még ma is elsőrendű szerepet töltenek be az ájurvéda orvosképzésben.z ájurvéda komplex, holisztikus gyógyászati rendszer, amely elsősorban az egészség megőrzésére törekedik, másodsorban, pedig a kialakult betegségek kezelésével foglalkozik. Ezért a klasszikus ájurvéda, mint gyógyászati rendszer, nem foglalkozik a szépség ápolással. De vallja, hogy a szépség az egészségből, a belső harmónia megteremtéséből és a helyes életmódból fakad.

Az ájurvéda az egészség (és ez által a szépség, fiatalosság) megőrzése céljából számtalan egymást követő, egymásra épülő módszert alkotott meg. Ezeket a kezeléseket és a kezeléshez használatos anyagokat teljesen egyénre szabja. Az ájurvéda összes terápiás kezelése személyre szabottan, az egyén alkatának illetve problémájának (vikruti) függvényében történik.

Az ájurvéda nem népgyógyászat, nem gyógyító vallás, nem misztikus és főleg nem kuruzslás. A gyógyítás tudományos, ellentmondások nélküli és jól egyeztethető a nyugati orvoslással. Hatékonyságának, eredményességének köszönhetően egyre népszerűbb az egész világon. Ezt mi sem igazolja jobban mint az a tény, hogy Európában kb. 3000 ájurvéda szakorvos működik és egyre több allopátiás orvos választja az ájurvéda gyógyászatot mint egy külön szakosodást. Az Egyesült Államokban közel 50 egészségügyi szakközépiskola oktatási programjába bevezették az ájurvédikus terápiák oktatását.

Az ájurvéda több ezer oldalas alapműveinek szerzői: Csaraka, Szushruta és Vágbhatta voltak. Az összefoglaló szamhitták (Nagy Triád) magukba foglalják az egészség megőrzésének elveit, a betegségek kezelésének módjait, a gyógyszerészetet, anatómiát, stb. Ezek a szamhitták ma is az ájurvéda orvosi egyetem oktatási alapjait képezik. Az ájurvéda orvosi egyetem ma 5,5 éves. A pancsakarma terapeuták (masszőrök) képzése 6-12 hónap.

Az Ájurvéda gyógyászatot hagyományosan 8 fő ágra osztjuk:
belgyógyászat, általános gyógyászat (kája-csikitszá)

fül-orr-gégészet-szemészet (sálakja-tantra)

toxikológia (agad-tantra)

gyermekgyógyászat, nőgyógyászat-szülészet (bálaroga csikitszá)

sebészet (sálya-tantra)

mikroorganizmusok okozta betegségek és pszichiátria (bhúta-vidjá)

szaporodástan (vádzsikarána-tantra)

megfiatalítás tudománya és gerontológia (raszájana-tantra)
Az ájurvéda tanításai szerint mindannyiunk szervezetében három biológiai hatóerő működik, amelyeket dosáknak nevezünk. Ezek a váta, pitta, és kafa. E három hatóerő irányítja a szervezet összes működési funkcióját. A dosák minden ember szervezetében egyedi arányban vannak jelen. A dosák egyedi keveréke határozza meg az alkatot (prakruti).

Az ájurvéda az egészség, fiatalosság és szépség fenntartása érdekében a három dosa harmonikus működését igyekszik biztosítani. A három dosa a: váta (az a hatóerő, amely a testben az összes mozgást, szállítást teszi lehetővé), pitta (az a hatóerő, amely a szervezetben az átalakítást teszi lehetővé) és a kafa (az a hatóerő, amely a test szerkezetét alakítja). A dosák harmonikus működését a követekző szepontok figyelembevétele biztosítja:

• jó emésztés

• jó metabolizmus

• helyes táplálkozás

• a megfelelő időben és mennyiségben történő ürítés

• helyes életvitel

• megfelelő testmozgás
Az ajurvéda három típusa
Az ájurvéda filozófiája szerint minden ember három életenergiából áll, ezek az úgynevezett doshák. Minden embernek egyedi alkata van, melyeket a három dosha: vata, pitta, kapha határoz meg. Már születésünkkor egyedi jegyekkel, csak ránk jellemző energiaszinttel rendelkezünk, ezt nevezik prakriti állapotnak. Személyiségtípusunkat a három dosha aránya határozza meg, ha pedig felborul a doshák egyensúlya, ami előfordulhat a stressztől, lelki traumáktól, akkor válunk fogékonnyá a betegségekre, amit vikriti állapotnak neveznek.

Az ájurvéda feladata, hogy visszaállítsa a szervezet prakriti állapotát.

A legtöbb ember két dosha keveréke, azonban az egyik mindig erősebb. Az erősebb dosha nemcsak külső és belső tulajdonságainkat határozza meg, hanem betegségekre, rendellenességekre való hajlamunkat is.
Vata – Levegő

A vata szó jelentése mozogni. Mivel a fizikai és szellemi mozgást képviseli, a legfontosabb alkati jegy. Ez a dosha támogatja a vázrendszert, és irányítja a keringés működését. Őselemei a levegő és az éter, melyek az aktivitást befolyásolják.

Ha a vata egyensúlyban van a többi doshával, ezek a személyiségek lelkessé, célratörővé, válnak, jól alszanak, és megerősödik az immunrendszerük. Kreatívak, könnyen alkalmazkodnak, gyorsan döntenek.A számukra vonzó mozgalmas életmód, a túl sok mozgás, megterhelés, stressz és a mértéktelen étkezés mind felelősek az egyensúly bomlásáért.

A vatáé reggel és délután is a kettő és hat óra közötti idő. Ez a legalkalmasabb a fizikai és szellemi munka végzésére.
Pitta – Tűz

A pitta jelentése hevíteni vagy égetni. Fontos szerepe van az összes biokémiai folyamatban, beleértve a belső hőtermelést is. Elemei a tűz és a víz. Ha a pitta kiegyensúlyozott, az ember megelégedett és harmonikus. Jó az étvágya és az emésztése, bársonyos a bőre és egyensúlyban van a hormonháztartása.

Egyensúlyvesztést a tartós stressz és a rendszertelen élet, a hőség, és a zsíros, fűszeres ételek okozhatnak. A pitta délben és éjfélkor a legaktívabb, ezért fontos, hogy a főétkezést délben fogyasszuk el. Éjjel a tüzes pitta melegíti testünket.

– Tulajdonságai: közepes alkat, jó étvágy, erős emésztés, hajlamos ingerlékenységre, haragra, szereti a kihívásokat, világos, leégésre hajlamos bőr, világos, vöröses színű haj, éjjeli forróság és szomjúság érzet, jellemző a sok szeplő és anyajegy, jó koncentrációs képesség, rosszul tűrik a meleget és az erős fényt.

– Egyensúlyzavar jelei: izzadás, hőhullámok, kellemetlen lehelet, emésztési problémák, rossz májműködés, hormonhiány, gyomorégés, ekcéma, sárgás arcszín, idegi eredetű bélpanaszok, alvási zavar, túlzott éhség érzet, nyugtalanság, ellenségeskedés, türelmetlenség

– Kiegyensúlyozás: hideg! A hűvös segíti a pitta egyensúlyozását. Alvás közben a szoba hőmérséklete legyen 20 fok. Ne vegyen hosszú meleg fürdőt. Ha forróságot érez, tegyen borogatást a homlokára vagy a tarkójára. Táplálkozás! Ne egyen túl sokat, fontos a rendszeresség és mértékletesség. Az ájurvéda ideális adagja minden étkezéskor körülbelül két maréknyi étel. Kerülje a mesterséges izgatószereket, például az alkoholt. Csak tiszta ételt és italt fogyasszon, mert rendkívül érzékeny. Mozgás! Kerülje az erős fizikai megterhelést, és a túlzott kimelegedést. Tartózkodjanak az erős, hosszan tartó napfénytől, gyorsan túlhevülnek.

Környezet: Tartózkodjon sokat a szabadban. Sétáljanak tavak, patakok mentén. Kerülje a megrázó könyveket, filmeket, ezek fokozzák a pittát. Szánjon időt minden nap a szórakozásra.
Kapha – Föld

A kapha jelentése átölelés. Az erőért, ellenálló képességért és az élő szervezet felépítéséért felelős. Kevésbé változékony, mint a másik két dosha. Ellenállóvá tesz a betegségekkel szemben, segíti a gyorsulást. A kapha szimbolizálja azt a hatalmas erőt, ami a legkisebb sejtjeinket is irányítja. Elemei a föld és a víz.

A kiegyensúlyozott kapha rendkívül jó társ. Különösen jó a fizikai állapota, nagy a kitartása.

Egyensúlybomlást okozhat a motiváltság hiánya, ezenkívül pedig a hideg, a túl sok cukor, zsír, és túl sok alvás. A kapha kora reggel, és este uralkodó. Ez a legmegfelelőbb idő a test és az elme tisztítására, és személyes szükségleteink elvégzésére.

– Tulajdonságai: erőteljes testalkat, nehéz csontozat, nagy energia, rendkívül nyugodt, türelmes személyiség, sima, vastag, olajos bőr, hosszú alvás, hízásra való hajlam, kis étvágy, lassú emésztés, birtoklási hajlam.

– Egyensúlyzavar jelei: sápadtság, hidegérzékenység, emésztési problémák, túlsúly, aluszékonyság, keringési zavarok, ödéma, allergia, depresszió, apátia, féltékenység, impotencia, tompaság, fáradtság, falánkság, hurutos köhögés, ciszták, daganatok, cukorbetegség.

– Kiegyensúlyozás: változatosság! Hajlamosak mindent birtokolni, felhalmozni, de ha megtanulják a dolgokat elengedni, hatalmas lépést tehetnek személyiségük fejlődése felé. Hasznos lehet a meditáció, hogy felfedezzék belső éberségüket, ami ösztönzőleg hat.
Táplálkozás: Ne egyen túl sokat, mert kifejezetten hízékony típus. Étkezés után rágjon el egy kis kanál édes köménymagot, ez gyorsítja az emésztést. Napközben fogyasszon meleg italokat, de csak keveset, mert a kapha amúgy is nedves típus.
Meleg: Előnyös a meleg, főleg a száraz meleg. A hát alá helyezett melegítőpárna nagyon jótékony hatású. A nyirkosságra nagyon érzékeny, azt kerülni kell.
Az ajurvédikus terápia
Még a legösszetettebb ájurvédikus terápia is csak résnyire nyitja az ajtót, de semmiképp nem hoz azonnali gyógyulást. A több héten keresztül tartó ájurvédaterápia során diétás étrend, meghatározott teafajták és kezelések segítségével száműznek minden kórokozót a testből. Az ajurvédában elengedhetetlen a rendszeres gyakorlás, valamint további gyakorlatokkal – meditáció, jóga, diéta – való kiegészítése a test, a lélek és a szellem egyensúlyának helyreállítása és fenntartása érdekében.
Az ajurvédikus kezelés
Az ajurvéda terápiás módszer szerint a test állapotát három fő elem (dosha) határozza meg: a tűzelem, vagyis pitta, a levegő, vagyis a vata és a földelem, a kapha. Az ájurvéda kezelési formák célja, hogy helyreállítsák az egyensúlyt a vata-pitta- kapha között, mert ahogy korábban említettük, a betegség akkor lép fel, amikor e három dosha egyensúlya megbomlik.

Az ájurvédikus kezeléseknek két típusa van: a mérgek elpusztítása vagy azok semlegesítése. E kezelések alkalmazhatók mind fizikai, mind érzelmi síkokon. Az érzelmi felszabadítás lényege, hogy az olyan negatív érzelmeket, mint a düh, félelem, aggodalom, idegesség, féltékenység, ragaszkodás, bírvágy elfojtása helyett azt szabadjára kell engednünk. Ellenkező esetben zavart okoznak a doshák egyensúlyában, betegségeket indukáló mérgező anyagokat hoznak létre.

A fizikai kezelések számos betegséggel szemben alkalmazhatók, ám biztonságos és eredményes alkalmazásuk mindenképpen ájurvéda-orvos felügyeletét igényli. Sajnos, egyelőre Magyarországon ilyen végzettségű orvos nem működik, viszont számos, ájurvédikus termék van forgalomban az országban, amelyek mind megelőzésre, mind a nyugati orvoslás kezeléseinek hatékony kiegészítésére, vagy alternatívájaként használhatók. A téma iránt komolyabban érdeklődők pedig több kiadványból is válogathatnak a megfelelő könyvesboltokban.
Az ajurvédikus táplálkozás
Az alapvető útmutató ahhoz, amit együnk, a testtípusunk. Mindhárom dosha teljesen mást kíván saját doshájának kiegyensúlyozására. Nagyon fontos, hogy a saját prakritinknek megfelelő ételeket válasszunk. Az élelmiszerek a testet és a lelket is táplálják. Ha alkatunknak megfelelően választjuk meg ételeinket, azzal biztosíthatjuk a megfelelő, arányos testsúlyt, életkedvet és fizikai erőt. A fennálló egyensúlyzavarnak megfelelően kell megválasztanunk a táplálékunkat.

Először is vizsgáljuk meg étkezési szokásainkat!

Két étkezés között 3-6 óra teljen el, így időt adhatunk szervezetünknek, hogy megeméssze az elfogyasztott ételt. Ha megfelelően osztjuk be, nem lesz szükségünk nassolásra. A napi főétkezés 12 és egy óra között legyen, a vacsora könnyebb ételeket tartalmazzon és legkésőbb fél nyolcig fogyasszuk el. Ne együnk túl lassan vagy túl gyorsan, ne együnk idegesen, dühösen. Étkezés közben ne igyunk többet pár korty víznél.
Az ajurvédikus étrend
Az étrendet az egyéni alkatnak megfelelően kell megválasztani, amelyből az ájurvéda három különbözőt ismer: a vata, a pitta és a kapha alkatot. Meghatározásához számos alkati jellemzőt, életviteli tényezőt kell megvizsgálni, amelyek együttes hatása adja meg az illető testalkatát. Ehhez szinte valamennyi, ájurvédával foglalkozó szakirodalom segítséget nyújt. Az alkatnak megfelelő étrend kiválasztása során számításba kell venni az illető étel ízét, azt, hogy az étel nehéz-e vagy könnyű, meleg vagy hidegkeltő, olajos vagy száraz, folyékony vagy szilárd, valamint az évszakokat. Nyáron nem jó erős, fűszeres ételeket enni, ősszel pedig kerülni kell a szárított gyümölcsöt és a magas fehérjetartalmú ételeket. Télen tartózkodni kell a hideg italoktól, fagylalttól, sajttól és joghuntól.

Az étrend megfontolásakor fontos tényező az étel minősége és frissessége. S vannak olyan ételek is, amelyek összeférhetetlenek egymással, mint például a hús és a tej, a joghurt és a marhahús, valamint a savanyú gyümölcsök és a tej. Az ilyen ételek együttes fogyasztása mérgező anyagok létrejöttét okozza, megbontva a három alkattípust, amely az ájurvédában egyenlő a betegség kialakulásával. Az ételek fogyasztását az agni, a test emésztőüzemének állapota kell, hogy megszabja. Ne együnk, ha nem vagyunk éhesek, ne igyunk, ha nem érzünk szomjúságot. Szomjasan ne együnk, éhesen ne igyunk. Ha ilyenkor folyadékot iszunk, akkor az föloldja az emésztőenzimeket, s ezáltal csökken az agni, az emésztés hatékonysága.

Az étel az, ami táplálja a testet, az elmét és a tudatot. Nagyon fontos, hogy minden falatot alaposan rágjunk meg, és mérsékelt sebességgel együnk. Ugyancsak fontos, hogy egyszerre mennyi ételt veszünk magunkhoz. Ha túl sokat eszünk, a gyomor kitágul, s további ételt követel. A túlzott evés másik hatása, hogy további mérgek képződnek az emésztőüregben.

A víznek létfontosságú szerepe van a test egyensúlyának megtartásában.Ha vizet iszunk evés közben, az segíti az emésztést. Étkezés után fogyasztva azonban felhígítja az emésztőnedveket, s így hátráltatja az emésztést.

Az ájurvéda elnevezése szerint a toxinok, emésztetlen táplálék és salakanyagok felgyülemlése a szervezetben ama, s ez előfordulhat bármelyik testtípusnál. Lélektanilag az ama a birtokolt negatív érzelmekből alakul ki, amelyek elfojtják a tudat agniját, vagyis az elme világosságát. Így a fizikai agni is lecsökken. Az ájurvéda szerint az amában gyökerezik a legtöbb megfázás, láz és influenza, valamint a legyengült autoimmunrendszer krónikus betegségei az allergiáktól az asztmán, ízületi gyulladásokon keresztül a rákig.
A böjtök
A böjtök – amellett, hogy fogyókúrázásra alkalmasak – igen fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében is, mert pihentetik az emésztőrendszen. A vata és pitta alkatú személyeknek nem szabad három napnál hosszabb böjtöt tartani, míg a kapha alkatúak ennél hosszabbra is vállalkozhatnak. Fontos viszont, hogy mind a böjt, mind a normál étkezés során sok rostot fogyasszunk. Rosttartalmú ételek hiánya esetén ezt pótolhatjuk vízben oldható korpákkal.

Amikor böjtöt tartunk, figyelnünk kell fizikai erőnkre és állóképességünkre. Ha az észrevehetően csökken, fel kell hagyni a böjttel. Javasolt viszont láz, megfázás, székrekedés, ízületi fájdalom, illetve a vastagbélben felhalmozódott mérgek esetén. Az egészséges embernek is tanácsos legalább hetente egyszer böjtöt tartani.
Ajurvédikus szerek
Az ajurvédikus szerek mindenekelőtt a hátpanaszok megelőzésére, valamint akut fájdalomcsillapításra szolgálnak. Idetartozik többek közt a Vata-tea, Vata-aromaolaj és az olajmasszázsok. A túlterhelt izmok feszültségének feloldására a transzcendentális meditációt tartják a leghatékonyabb módszernek. A ‘Pancha Karma’-terápia is alkalmas a hátfájás tartós gyógyítására. Az ájurvédikus tanok a következő fűszerkeveréket ajánlják fájdalomcsillapítónak: ‘Dörzsöljünk szét öt szem mandulát, egy-egy teáskanál szegfűszeget, fahéjat, kardamomot, fokhagymalevet és egy negyed teáskanál feketeborsot, és keverjük kevés vízzel péppé. Ezzel kenjük be a fájó testrészt, majd a kezelt felület intenzív felmelegedése után töröljük le a masszát egy tiszta ruhával.