A Nobel-békedíjas klímakutató, Ürge-Vorsatz Diana hétgyermekes családanya, így pontosan tudja, mivel tudunk a konyhában takarékoskodni, hogyan tehetjük otthonunkat környezetkímélőbbé.
1. ÉLELMISZEREK
Európában az élelmiszerek felét kidobjuk, nem csak a háztartásokban, az élelmiszer-elosztásban is. Az összes károsanyag-kibocsátás 60 százaléka közvetlenül vagy közvetve összefügg az élelmiszer-ellátással. Legyen az a termeléssel kapcsolatos műtrágya vagy a szállítás, a főzés, a hűtés, a boltok, éttermek fűtése. Minden háziasszony, amennyire csak tudja, vásároljon gazdaságosabban, próbálja kiszámítani, várhatóan mennyi élelmiszer fog elfogyni a családban, mekkora adagokat érdemes főzni, hogy mindenki jóllakjon, de minél kevesebb felesleges étel maradjon meg, minél kevesebbet kelljen kidobni. Ez számára is előnyös, hiszen annál több pénzt takarít meg vásárláskor. (Még ha a felesleget komposztálni tudjuk is, és nem megy veszendőbe, a megtermeléséhez, megfőzéséhez sok energiára volt szükség.)
2. VÁSÁRLÁS
Ne használjunk nejlonzacskót! Ha megtehetjük, lehetőleg ne vásároljunk műanyag palackos ásványvizet, mert a csapvíz a legtöbb településen iható és kiváló minőségű. A rövid idő elteltével szemétté váló zacskóból, PET-palackból műanyag szemét lesz, ami nem bomlik le. 2050-re a világ tengereiben több lesz a műanyag szemét, mint a hal súlyban! Ha pedig már ásványvizet választunk, ne külföldit vegyünk, mert a magyarok ugyanolyan jók! Gondoljuk el, mennyi energiába került a szállításuk! (Az éttermekben csapvizet is fel kellene kínálni kancsókban, ahogy azt számos külföldi országban teszik. Itthon még rossz szemmel néznek ránk, ha egy vendéglőben sima vizet kérünk.)
3. HŰTŐSZEKRÉNY
A faltól legalább 10–15 centiméternyi távolságra helyezzük el az elegendő légáramlás érdekében, hogy a beltérből kivezetett hő folyamatosan el tudjon távozni. A beépített hűtők nagyon energiapazarlók, mert a hűtőszálak sokszor csak kevéssé tudnak szellőzni. Érdemes a hűtőt kevésbé fűtött helyre tenni, például a télen nyitott ablakú kamrába. Nem szerencsés, ha a hűtőt a Nap sugarai érik. Csak akkor nyissuk ki a hűtőt, ha muszáj, és ne tartsuk sokáig nyitva. Ha a mélyhűtőből kívánunk kivenni valamit, idejekorán gondoljunk rá. Lehetőleg ne a mikrohullámú sütőben olvasszunk, hanem időben tegyük át az élelmiszert néhány órára a hűtőbe. Ezzel a hűtőt is hidegen tartjuk belülről, kevesebb energiát fogyaszt a gép, és a mikrohullámú sütőt sem kell bekapcsolni, ráadásul az élelmiszer is kevésbé roncsolódik. Rendszeresen jégtelenítsünk, így is csökkentve a fogyasztást. Ha régi a berendezés, cseréljük ki újra, mert az új modellek felére, háromnegyedére csökkenthetik az energiafelhasználást. Ha van erkélyünk, teraszunk, télen ott tároljuk az élelmiszereket, hűtőszekrényre nem is lesz szükség.
4. FŐZÉS
Cseréljük növényi élelmiszerekre az állati eredetű élelmiszerek egy részét! Főként a marhahúst helyettesítsük! Körülbelül fél kilogrammnyi marhahús elkészítése során annyi szén-dioxidot kell kibocsátani a levegőbe, mint amennyit egy autó 16 kilométer megtétele során bocsát ki! Mindig tegyünk fedőt az edényekre főzés közben, mert háromszor gyorsabban felmelegszik a víz, az étel! Ha pedig felforrt a víz, vegyük takarékra a gázlángot. Takarékon is száz Celsius-fokos marad a víz. Érdemes a főzéshez kuktát használni, az energia legalább felét megtakarítjuk vele, mint ha hagyományos edényben főzzük meg ugyanazt.
5. MOSOGATÓGÉP
Gyűjtsük az edényeket, és a mosogatógépet lehetőleg akkor kapcsoljuk be, ha már tele van. Nem kell bele az a sok vegyszer, amit el akarnak adni nekünk. Sokszor tabletta nélkül is tökéletesen elmossa a forró víz az edényeket, poharakat. Érdemes kipróbálni!
